A Naki Mezőgazdasági Zrt. 1962-ben - még a jogelőd Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezetként - alakult meg és napjainkig az egyik meghatározó szereplője a tolna megyei agráriumnak. A tulajdonosi kör az elmúlt közel 50 év alatt nem sokat változott, annak egy része máig aktív dolgozóként vállal szerepet a Cég munkájában, sikereiben.
A megalakulást követően nagyságrendileg 2500 hektáron folyt a gazdálkodás ide értve az akkori halastavakat, legelőket, erdőket és egyéb földterületeket. Az alaptevékenység három üzletágra Növénytermesztésre, Álltenyésztésre és a Műszaki főágazatra épült. A dolgozói létszám átlagosan száztíz-százhúsz fő volt. Minden más hasonló volt a kor és a „közöspiac” egyéb gazdálkodó szereplőihez, termelőszövetkezeteihez.
A Cég, a rendszerváltást követően az 1992-es szövetkezeti törvénynek megfelelően – mely gyakorlatilag a Termelőszövetkezetek Szövetkezetté alakulását rögzítette – Naki Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedő Szövetkezetként, röviden Naki Szövetkezetként működött. A szövetkezetté alakulást megelőzően egy mindenki által elfogadott szempontrendszer alapján nevesítésre kerültek a tulajdonrészek, azaz megvalósult a termelőszövetkezeti vagyonfelosztás. Ez időszakban újra kellett értelmezni a piac fogalmát és elkezdeni egy olyan tanulási és fejlődési folyamatot, mely megfelel a kor elvárásainak, s a jövőbe tekint. Ennek szükségszerű következménye volt az ágazati konszolidáció, melynek eredményeként a Műszaki, a Növénytermesztési főágazatba tagolódott. Továbbá a szabad piaci mechanizmusok következtében megvalósult a termék portfolió racionalizálása, így megszűnt például a tápgyártás, tápértékesítés, kiskereskedelmi tevékenység.
A privatizáció, majd az Uniós csatlakozási időszak egy óriási szemléletváltást követelt meg az agráriumtól. Változások következtek be a törvényhozásban, az európai szabályozásban, a finanszírozásban, a foglalkoztatottság, a beruházások és a hatékonyság területein, melynek eredményként a gazdálkodói piac alaposan átrendeződött. A 2002-es törvénykezés több választás elé is állította a vezetőséget. Az egyik legfontosabb az volt, hogy a Magyar Állam megjelenjen-e tulajdonosként. Ennek elutasításának a következményeként - a volt szövetkezeti tagok azon részének, akik azt igényelték – megvalósult a tulajdonrész névértéken történő kompenzációja, kifizetése, különvált a dolgozói és tulajdonosi jogviszony. 2002-ben a szövetkezet gazdasági társasággá alakult és Naki Mezőgazdasági Részvénytársaságként, majd Zrt.-ként, azóta is kitűnően prosperál. Az ország Uniós csatlakozásával párhuzamosan rengeteg korszerűsítés és beruházás valósult meg és zajlik napjainkban is. Minőségbiztosítási rendszer került bevezetésre, melynek auditálása garantálja a strukturált munkavégzést és szabályozott üzleti folyamatokat. Mindemellett a Cég évek óta előkelő tagja a tolna megyei cégek top százas csoportjának.