A megalakulást követően nagyságrendileg 2500 hektáron folyt a gazdálkodás ide értve az akkori halastavakat, legelőket, erdőket és egyéb földterületeket. Az alaptevékenység három üzletágra Növénytermesztésre, Álltenyésztésre és a Műszaki főágazatra épült. A dolgozói létszám átlagosan száztíz-százhúsz fő volt. Minden más hasonló volt a kor és a „közöspiac” egyéb gazdálkodó szereplőihez, termelőszövetkezeteihez.

A Cég, a rendszerváltást követően az 1992-es szövetkezeti törvénynek megfelelően – mely gyakorlatilag a Termelőszövetkezetek Szövetkezetté alakulását rögzítette – Naki Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedő Szövetkezetként, röviden Naki Szövetkezetként működött. A szövetkezetté alakulást megelőzően egy mindenki által elfogadott szempontrendszer alapján nevesítésre kerültek a tulajdonrészek, azaz megvalósult a termelőszövetkezeti vagyon-felosztás. Ez időszakban újra kellett értelmezni a piac fogalmát és elkezdeni egy olyan tanulási és fejlődési folyamatot, mely megfelel a kor elvárásainak, s a jövőbe tekint. Ennek szükségszerű következménye volt az ágazati konszolidáció, melynek eredményeként a Műszaki, a Növénytermesztési főágazatba tagolódott. Továbbá a szabad piaci mechanizmusok következtében megvalósult a termék portfolió racionalizálása, így megszűnt például a tápgyártás, tápértékesítés, kiskereskedelmi tevékenység.